Ha a HKT program "eredményességét" akarjuk bemutatni, egyrészt sokféle szempontot kell figyelembe vennünk, másrészt a bőség zavarával kell megküzdenünk. 

Egy akciókutatás a helyzetértékeléssel kezdődik, mert az eredményesség csak egy kiindulási állapotból értékelhető. Ennek részletes bemutatása a kandidátusi disszertáció tárgya, itt csak utalásszerűen megállapítjuk, hogy jelentős okaink vannak az iskolák ésa pedagógiai folyamatok osztálytermi és rendszer szintű megújítására, a irányítási és a működési rendszerek felülvizsgálatára, amely több mint egy évszázad óta tárgya mind a pedagógia, a pszichológia, a szociológia tudományainak, mind a napi gyakorlati iskolavezetésnek és a szakpolitikának. 

Csak felvillantva néhány okot az évtizedek óta napirenden lévőkből: az iskolai teljesítmény zavarok, a szocializációs problémák (fekete pedagógia), amely ma már "iskolai agresszióként" forog a szakirodalomban, a hátrányos és tehetséges gyermekek elhanyagolása, az általános kliens elégedetlenség (pedagógus, gyermek, szülő) stb. 

Mivel több mint egy évszázada, a teljes körű közoktatás kialakulása óta megoldatlan problémák sorát cipeljük magunkkal, amelyek nemhogy csökkennének, hanem az elmúlt 40 évben - minden beavatkozás, erőfeszítés és beruházás ellenére még növekedni is látszanak, talán nem túlzás a paradigmaváltás szükségességéről értekezni. A HKT program ezen jelenségek széles körére egy újfajta megközelítéssel néz rá. Nem a részproblémák és kríziselemek költséges egyedi kezelésével foglalkozik, hanem egy interdiszciplináris alapokon történő újratervezéssel amely a preventív módon megelőzi számos probléma kialakulását.

Mit tekintünk tehát "eredménynek"?  

Több diszciplina mentén és szinten villantunk föl a vélt eredményekből, amelyek a honlap és a csatolt dokumentumok számos helyén, esetenként linkekkel jelölve megismerhetők. Bemutatjuk a paradigma váltás eredményeit 

  • a személyiségek fejlődésében (gyermek, pedagógus, szülő; rövid és hosszú távon),
  • a tanulási teljesítmények változásában (összehasonlítva a hagymányos pedagógia eredményességével) ,
  • az osztályok, csoportok, személyközi kapcsolatok változásában,
  • az érintett iskolák eredményességnek változásában,
  • a pedagusok továbbképzési rendszerében,
  • az elkészült taneszközökben,
  • az érzékelhető társadalmi hatásban.

Vegyünk számba néhányat:

Kudarcok

 
 

dr. Benda József
bendajoska@gmail.com