Tanulmányi eredményesség, szocializáció

A hatásvizsgálatot 20 évvel ezelőtt adta ki alapítványunk. Felépítése, módszertana, eredményessége ma is megállja a helyét. Olyan komplex társadalomelméleti kontextusban reflektál a pedagógiai folyamatokra, amelyek csak az Uniós követelmények megfogalmazásával, a PISA vizsgálatok egyértelmű jelzéseinek feldolgozása után pár évvel ezelőtt kezdtek teret nyerni a hazai neveléstudományban.
Idézet a következtetések fejezetből: "Titkos reményünket, hogy a program a társadalmi háttértől függetlenül fejti ki hatását, a vizsgálat nem igazolta. Ma már látjuk, hogy ez az iskolaprogramok által megkerülhetetlen determinációkat hordoz mind a teljesítmény mind a lehetséges életpályák irányában.
Az iskola intellektuális és szocializációs funkcióinak teljesebb betöltéséhez azonban jelentős tartalékokat tártunk föl, amelyeket a szervezet fejlesztése, humanizálása, rugalmasabbá tétele stb. szabadíthat föl. Kimutattuk, hogy az iskolákban működtetett ellentmondásos szabály- és normarendszerek a társadalmi szegregáció hatását föl tudják erősíteni, de képesek lehetnek ennek korrekciójára is. A szabályrendszerek átalakítása, bizonyos szervezeti-strukturális merevség feloldása, viszonylag kis költségvonzattal, relatíve övid idő alatt, jelentős eredményeket hozhatna iskoláinkban.
A pszichológiai kutatások eredményeinek felhasználása az iskolák rejtett tantervének "átírásában" ma még nem szükségszerű. (1994 tájékán, amikor a tanulmány készült, nem volt erre igény). Anélkül is fenntartható az iskoláztatás jelenlegi szintje, hogy a problémák gyökereinek a feltárása megtörtént volna. A pedagógia tudomány fejlettségi szintje nem követeli meg a mélyebb folyamatok hosszú távú tervezését.