A projekt

Hegedűs Gábor és munkatársai szerint „a projektoktatás egy tanulási- tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása,

• amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály- tanóra kereteket,; a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum.
• és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll:
  • témaválasztás
  • tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása)
  • szervezés
  • adatgyűjtés
  • a téma feldolgozása
  • a produktum összeállítása, bemutatható formában
  •  a projekt értékelése, korrigálás
  • a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele
  • a projekt lezárását követő tevékenységek
    (Hegedűs Gábor, 2002)

A szó jelentése:

    A „projectum” latin szó, tervet, tervezetet, javaslatot jelent.
    A „projektív” kifejezés: vetítés, (kivetítés).
    Projektál: tervez, javasol, előre vetít, szavak szinonimájaként szokták használni.

Projekttípusok

A projekteket – sokféleségük miatt- különbözőképpen szokták csoportosítani.
Megkülönböztethetünk:

1. A projekt célterülete szerinti projekttípusokat: Ilyenek lehetnek a technikai, művészeti, a környezeti nevelési, gazdaságismereti projektek, a kutatási projektek, s mindezek vegyes típusai. Az általános iskolában a különböző tantárgyakat, tantárgycsoportokat megjelenítő projektek (pl. reál- projekt, humán- projekt, vagy ezek vegyes változatai). Alsó tagozaton az „egy- két-tanítós” rendszer lehetővé teszi a komplex vegyes projektek megvalósítását.
2. A projekt tartalma szerinti projekttípust
3. Színhely szerinti projekttípust
4. Résztvevő tanulók létszáma szerinti projekttípust
5. A projekt időstruktúrája szerinti projekttípust

A projektpedagógia történetéről

Ókori, középkori pedagógiai témájú olvasmányainkban több helyen fel-feltűnik olyan tanulási tevékenység leírása, amelyről felismerhetjük a projektpedagógia gyökereit.

A projekt- módszer leírása a XVIII. sz.- ra nyúlik vissza. A Párizsi Építészeti Akadémián projektnek nevezték a nagyobb építési vállalkozások azon részleteit, amelyeket a diákok önálló kidolgozásra kaptak meg.

A XIX. sz. közepén az Egyesült Államokban az építészeti és mérnöki főiskolákon jelenik meg e módszer, később átterjed az általánosan képző iskolákra és a szakiskolákra az ipari, mezőgazdasági és művészeti tárgyakban.

A projektoktatás történelmi gyökerei éppúgy felfedezhetők Németországban, mint Amerikában.

A XX. század fordulóján kibontakozó reformpedagógia bírálta a hagyományos iskolákat. E bírálat két erőteljes törekvésben, a pragmatizmus nevelésfelfogásában és a gyermektanulmányi mozgalomban jelentkezett.

A projektmódszert John Dewey alkalmazta először chicagói kísérleti iskolájában (1896), majd követője, Kilpatrick írta le a módszer elvi alapjait és a gyakorlati alkalmazás módjait 1918-ban megjelent "The project method" című könyvében.