A világ változása, felzárkózás az európai kultúrákhoz, a tudásközpontú társadalom építése már nem egyszerűen a szokásos rossz teljesítmény növelését vagy javítgatását, hanem egészen mást követel. Tetterős, cselekvőképes, felelősségvállaló és együttműködni képes állampolgárok nevelésére van szükség. Ezt pedig nem lehet a gyerekek passzivitásra, befogadásra kényszerítve, a kölcsönös segítségnyújtást büntetve elérni!
A társadalomkutatók már régen felismerték, hogy a gazdasági siker legfőbb erőforrása a társadalmi tőke, amely a tudásszintből és a bizalmon alapuló csoportkohézióból áll. Az együttműködési készség magas foka, valamint a normakövető magatartás széles elterjedtsége a biztosítéka a tudástőke értékesülésének. A sokszor büszkén hivatkozott magas tudásszint önmagában nem csak hogy értéktelen, hanem kártékony is lehet, ha nem társul hozzá a személy morális érettsége, felelősségvállalása.

Olyan iskolai nevelésre van szükség, amely képes a tanulási környezetet a személyek közötti bizalom és együttműködés, a szeretetkapcsolatok alapjára építeni.

  • Miért nem segíthetnek egymásnak a diákok, amikor ennek megtanulása alapvetően fontos későbbi életpályájuk, családjuk, munkájuk, boldogulásuk, a nemzet sikeressége szempontjából?
  • Miért kell éveken át, naphosszat mereven ülniük egy padban és hallgatni mit mond a felnőtt, vagy rettegni a felszólítástól?
  • Hogyan válhatnának így értelmes, párbeszédre és közös cselekvésre kész nyitott, aktív, egymást támogató felnőtt személyiségekké, mint azt az európai országokban tapasztalhatjuk?

Az új iskolamodell nem alapulhat az erőszakon, a kikényszerített engedelmességen, a gyerekek megszégyenítésén és megalázásán, csakis a modern polgári társadalmak jogelvű, a partnerkapcsolatokra építő akarat és konszenzusképző eszközein.

Ennek az eszmerendszernek a technológiai kidolgozottságú letéteményese a lassan huszonöt éves múltra visszatekintő Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HKTTM) pedagógiája.

Új valóság születik

Társadalompolitikai, nemzetépítő felelősséggel megalkotott iskolai nevelésről szól, az alsó tagozattól az egyetemig, az egyházi iskolák által is elfogadható emberképpel, amely ugyanakkor bármely állami vagy magániskolában sikerrel alkalmazható. Olyan iskolai nevelésről, amely szilárd erkölcsi alapokon áll, ám integrálja a legkorszerűbb szociológiai, fejlődéslélektani, szociálpszichológiai és reformpedagógiai áramlatok frissítő hatását.

Olyan nevelésről, amilyenről sokan csak álmodtak, de a valóságban kevesen találkoztak. Lesz, aki azt gondolja, hogy nem is igaz, lehetetlen: szövegalkotó fantázia az egész. Jó, ha tudják: az elmúlt évtizedekben több ezer pedagógust képeztünk ki különböző szinten a program adaptálására, és a program – támogatás nélkül 26 éve ellenszélben – folyamatosan terjed ma is Magyarországon.
A könyvben olvashatunk a program számszerű eredményesség-mutatóiból is. A vizsgálatok szerint valóban lehetséges pedagógiai eszközökkel befolyásolni a szociológiai determináltságúnak hitt tanulmány eredményességet.

Magyarországon a pedagógiai eredményességvizsgálatok módszertani szempontból egyelőre még csak ott tartanak, hogy a tanulmányi előmenetelt mérik, össze nem illeszthető populációkon. Vizsgálatunk (integrált szociológiai-, szociálpszichológiai-, neveléstudományi), meghaladva a szokásos kérdésfeltevést, bebizonyította, hogy - szemben a hagyományos iskolákkal - a HKTTM osztályok csökkentik a társadalmi esélykülönbségeket. A gyermekek olyan képességekre tesznek szert a, amelyek megnyithatják számukra a társadalmi érvényesülés csatornáit.

Kutatásaink és sok szász pedagógus tapasztalatai alapján állítom, hogy az együttműködésre alapozott tanulásszervezés elterjedése fordulatot fog hozni a pedagógusok és gyermekek, a hozzájuk kötődő családok életvitelében és az iskolák eredményességében.

  • A gyermekek fejlődése mind a tanulmányi teljesítmények mind a társadalmi beilleszkedés (szocializáció) területén fölgyorsul.
  • Te is, a szülőkkel és a gyerekekkel együtt elégedettebb leszek, és ez hatalmas erőforrásokat fog fölszabadítani a társadalomban.
  • Ezt tapasztaltuk a fejlesztés és az elterjesztés során, ezt igazolják az itt megjelenített eredmények, valamint a HKTTM program folyamatos terjedése.
  • Iskoláink nevelési rendszerének átalakítása pedig két évtized távlatában hozzá fog járulni nemzetünk romló népegészségügyi és demográfiai krízisének megváltozásához is.
dr. Benda József
bendajoska@gmail.com