1991-ben végzős diákként végezte el a HKT tanfolyamot. Már akkor feltűnt elkötelezettsége, érdeklődése, és maximális energiát bedobó, lelkes, hittel teli személyisége.
Frissen végzett főiskolásként nem volt könnyű utat törnie az akkor ismeretlen innovációnak. Még kevesen értették az együttműködésben és a játékos tanulásban rejlő erőforrásokat, de ő már a kilencvenes években meg tudta szerezni – egy akkor még ismeretlen, új módszer számára – az igazgató támogatását, és szabad utat engedtek elképzelései megvalósítására. Képes volt arra, hogy lépésről lépésre megnyerje kollégáit, és hihetetlen kitartással, szeretettel és szakértelemmel átalakította az iskola, majd a város jelentős részének az iskoláról, a pedagógiáról vallott nézeteit.
Az iskolát, a tanítást nem unalmas és kötelező munkahelyként, hanem a gyermekek életét és jövőjét meghatározó „műhelyként” fogta föl. A HKT programban és a drámapedagógiában találta meg a számára legfontosabb szakmai kihívásokra a hiteles válaszokat, amelyek a gyermekek cselekvő aktivitására építenek, fejlesztik a szeretetteljes, társas kapcsolatokat, tiszteletben tartják a tanulók emberi méltóságát.
Munkásságának eredményeit bizonyítják az osztályaival, gyermekeivel elért városi, megyei, területi, országos tanulmányi versenyek helyezései és elismerései, de legalább ilyen fontos érték számára, hogy tanítványai nagyon szeretnek iskolába járni, amit évtizedek távlatából megható levelek és elismerések áradata bizonyít. Elfogadják, segítik, szeretik egymást, tudnak örülni társaik sikereinek, vagyis egészen rendkívüli, máshol alig tapasztalható nevelési eredmények mutatják sikereit. Diákjai a felső tagozatba könnyen beilleszkednek, megtartják elért eredményeiket, sőt minden évben megnyerik az osztályok közötti tanulmányi versenyeket is. Leveleik tanulsága szerint nemcsak a középiskolákban állják meg a helyüket, hanem felnőttként is maradandó élményeket őriznek alsós osztálybeli élményeikről. Módszereinek eredményessége tehát egész életre szólóak.
Amikor osztályaiba nehezen kezelhető, magatartási problémákkal küzdő gyermekek kerültek - a szülők visszajelzése szerint - 4. osztály végére megoldották a tanulók nehézségeit, és sikeresen integrálták őket az osztályokba. Diákjainak nem engedi el a kezét. Különböző formában tovább kíséri őket egészen a 8. osztály befejezéséig, esetenként a felnőtté válásig.
Kiváló kapcsolatokat ápol a gyermekek szüleivel is. Karácsonykor és más alkalmakon, mint egy nagycsalád, közösen ünnepelnek, és együtt élik a magyar néphagyományokat, népszokásokat.
Hedvig az elmúlt évtizedekben gyermekeivel, osztályaival olyan - országosan is kimagasló - eredményeket ért el, amelyekből iskolarendszerünk fejlesztéséhez bátran meríthetünk.
Továbbképzési rendszerünk gyakorlati része óralátogatásokból és elemzésekből állt, ahol gyorsan elsajátította az új módszereket, majd a negyedik évben megszerezte a „Szaktanácsadói fokozatot”. Először együtt tartottunk pedagógusoknak tanfolyamokat az Eötvös József Általános Iskolában (Zalaegerszeg), majd ő is, más kollégákkal összefogva, elkezdte terjeszteni a megyében a programot. A komplex HKT tanulásszervezési modell elméleti bázisán zalaegerszegi, pécsi, solymári, budapesti, kartali, jászfényszarui kollégákkal kidolgozták a gyakorlati megvalósítás módszereit és feladatait, beépítették napi munkájukba. Az évek során munkáját egyre többen kezdték értékelni és megbecsülni. A Zala Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében rendszeresen tartott bemutató órákat, több napos tanfolyamokat a város, a megye, az ország, sőt más országok érdeklődő pedagógusainak. Ennek nyomán Zala megye számos iskolájában kezdték el a HKT módszerrel való oktatást.
Munkájának hatékonyságát tudományos összehasonlító vizsgálatokkal is alátámasztotta.
Bebizonyította, hogy a gyermekek személyiségének tiszteletben tartása és a társas kapcsolatok intenzív fejlesztése a pedagógia egyik legfontosabb erőforrása és javítja a tanulmányi eredményességet. Észrevételeit, tapasztalatait publikálta a HKT Továbbképző Központ „Kapcsolat” című folyóiratában.
Drámapedagógiai előadásokon, versenyeken, fesztiválokon - feldolgozva a magyar és az erdélyi irodalom „gyöngyszemeit” -, rendszeresen elhozzák a legrangosabb díjakat.
Diákjaival részt vesz Keszthely város kulturális életében. Évek óta zsűri elnöki szerepet vállal a keszthelyi Közgazdasági Középiskola által elindított középiskolások területi színjátszó versenyén, a nyári művészeti táborban pedig általános iskolásoknak tanítja a színjátszás eszköztárát. Keszthely Város Önkormányzata őt kérte fel az első városi Sportgála megszervezésére, rendezésére, valamint a „Gyémánt pedagógusokat” köszöntő műsor összeállítására.
Egyházközségében, a Karmelita Templomban, színre vitte Lisieux-i Kis Szent Teréz és Néri Szent Fülöp életútját, és évente megrendezi a Szenteste misztérium játékokat. Ezeket a színdarabokat később bemutatták a keszthelyi Városi Kórház beteg gyermekeinek, valamint a hévízi Gyógyfürdő kórház idős ápoltjainak is, hogy a meghitt percekkel feledtetni tudják szenvedéseiket.
2014-ben őszén, egy bemutató órát követően az OFI főmunkatársától, dr. Bodó Mártontól meghívást kapott az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett országos konferenciára (XXI.századi Közoktatás). A bemutató óráról készült videofilm bekerült az OFI által fejlesztett „jó gyakorlatok” példatárába.
Katonáné Rosta Hedvig tanári hitvallása (John W. Schlatter szavaival): ”Tanár vagyok, akiknek arca rég feledésbe merül, de tanításuk és jellemük tovább él tanítványaik munkájában. Egyetlen nap leforgása alatt szerepelek, mint színész, barát, orvos, pótszülő és a hit védelmezője. Tudom, diákjaim csak saját maguktól tanulhatnak, ezért minden erőmet arra fordítom, hogy segítsek megismerni önmagukat. A legszerencsésebb vagyok, minden dolgozó közül. Az orvos egy életet segíthet a világra, nekem megadatott, hogy naponta lássam, mint születik újjá ez az élet kérdések, eszmék és barátságok révén. Az építész tudja, hogy amit épít, talán évszázadokra megmarad, a tanár tudja, amit szeretettel felépít, az örökre megmarad. Tanár vagyok, és ezért minden nap hálát adok Istennek…”
2015-ben Eötvös József díjra terjesztettük fel az EMMI-ben, és ő is megkapta a (Németh László) díjat.