Média

Talán túlzás nélkül elmondható, hogy az iskolarendszer működésével való kliens-, és társadalmi, sőt belső szakmai elégedetlenség is évtizedek óta fennáll, ami nemzetközi jelenség. Ez alól csak néhány "értékmentes" szociológus jelent kivételt, akik az iskolák működését a társadalom tükörképének, s mint ilyent elfogadhatónak tartják.

Ilyen közegben szinte természtesnek tűnik, hogy egy olyan iskolakísérletet, amely a "Humanisztikus" jelzőt vette magára, és a "Bizalom", az "Együttműködés", a "Szeretet" kulcsfogalmakkal él, a média már az első évektől szimpátiával követette. Szakmai írásaink rendszeresen megjelentek a pedagógiai és a társadalomtudományi lapokban, folyóiratokban, és hívásunkra mind Budapesten mind vidéken a napi sajtó, a televízió, és rádió műsorok is teret engedett a program, majd a segélykiáltások bemutatásának. 1988-1997 között 90 ilyen megjelenésre emlékszünk.

Ezen az oldalon, a történet szakaihoz igazodva, egy válogatást mutatunk be a médiában megjelent tudósításokból. A vidéki iskolákról megjelent tudósításokat külön soroljuk.

A gyermekek belső átalakulása nagyon hamar, már pár hónap elteltével tükröződött arcukon. Ezeket a döbbenetes változásokat, Gránitz Miklós dokumentálta művészi ihletésű fényképein. A képek publikálása nagyban hozzá járult a "hihetetlen", de mégis cáfolhatatlan eredmények országos hírnevének megalapozásához.

Az elterjesztés szakasza (1986-1991)

A Pest megyei tanfolyamok elindulását követő fél évben, - bár a program még korántsem volt kidolgozva - , nem csak az arcokon, hanem a gyermekek magatartásában, gondolkodásában is érzékelhetők voltak a változások. Dogossy Katalin volt az első szakújságíró, aki ezt megörökítette a "Szenzáció" nevű hetilap, "Négy-öt gyerek összehajol" című kitűnő cikkében (1989).

"Láttam már sok kísérletet. Láttam nagyon rossz, káros, a gyerek személyiségét, idegrendszerét megtipró, dilettáns olvasástanítási kisérletet is, olyat, amelyet mégis sok iskolában bevezettek. Pedig az ember különösen kisiskolás korban finom, képlékeny, érzékeny és sebezhető lény. Ilyenkor elég egyetlen durva hiba, hogy a kisgyerek évekig alvászavarokkal, fejfájással, agresszivitással vagy akaratvesztéssel reagáljon. ... Szorongva indultam tehát Solymárra is. A felszabadult, nyugodtan beszélgető és dolgozó gyerekek nyiltsága és jó hangulata azonban megnyugtatott..."

Váczi Szabó Márta rádió interjúban számol be hasonló élményeiről.

1989-1991 között töretlenül fejlődött a HKT program. A Pest Megyei Pedagógiai Intézetben Miskolczi Károlyné támogatásának, Zsolnai József professzornak, majd a Minisztérium által elindított 3 fős munkacsoportnak köszönhetően 3 év alatt országosan ismertté vált. 2-300 pedagógust készítettünk föl Budapesten, Pest, Zala, Veszprém, Baranya, Szolnok és más megyékben, kilátásba került egy önálló kísérleti iskola létre hozása.

Veszprémi Hét, 1993

Veszprémi Napló, 1993

Iskola alapítása (1992)

A rendszerváltás után az állami vezetők félévente cserélődtek, irányt vesztett az addig koherensnek mutatkozó közoktatás fejlesztési stratégia. A Stúdió '91-es televízió, és számos napilap írt akkor a kilakult feszültségekről.
Később a sikeres iskola alapításról is beszámolt néhány kurrens televízió illetve napilap.

Kakukktojás, 1991

Válsághelyzet, Kurír, 1991

Nem állnak, Mai Nap, 1992

Tüzet gyújtanak, 1992

Kurír, 1992

Vesszőfutás (1993-1997)

A program és az iskola egyre népszerűbbé vált. (Elterjedőben a Benda-módszer?)

Nők Lapja, 1994

Elixír, 1994

Közlemény,

Az 1994-től az állami iskolákban bevezetett közalkalmazotti bértábla azonban súlyos helyzetet teremtett. Az alapítványi iskolák nem kaptak kompenzációt, így sokkal kisebb béreket tudtak fizetni a dolgozóknak, ami egy eróziót indított a tantestületben és szülők körében.

Ekkor az iskola - az Országos Közoktatási Intézet helyettes vezetőjével, dr. Csoma Gyulával egy sajtótájékoztatót tartott a kialakult helyzetről, amely több napilapban és a televízióban is megjelent.

Sajtótájékoztató, 1994.	Pesti riport, 1994.	Magyar Nemzet, 1994.	Vasárnap, 1994.
Kurír, 1994.	Pesti Hírlap, 1994.	Heti Nemzeti Újság, 1994.	Vasárnap, 1994.

Tallózó, 1994.

Reform, 1994.

Mai Nap, 1994.

1994 -es válság megoldódását követően 1995-től a Bokros csomag pénzügyi elvonásai végkép ellehetetlenítették az iskola fenntartását. Benda József ekkor állami fenntartót keresett az iskolához. Miután ezt a megoldást a nem sikerült kivitelezni, személyesen kivonult a fenntartói szerepből és átadta az iskolát a pedagógusoknak és a szülőknek.

Az iskola átadását követően a HKT programhoz kapcsolódva Csirmaz Mátyás, a budapesti és a vidéki pedagógusokkal összefogva tanterv és taneszköz fejlesztéssel foglalkozott, Benda József elméleti írásokkal (disszertáció), szakmai publikációkkal, és időnként népszerűsítő újságcikkekel (2012, Nők lapja), és segítette Spencer Kagan átfogó könyvének magyaroroszági terjesztését.

Vidéki média megjelenések

A továbbképzések 1997-től Zalaegerszegen, Pécsen és Szolnokon folytatódtak. Több száz kolléga sajátította el a módszereket és vezette be osztályaikban a programot. Ezek közül néhány megjelent helyi televízióban és az írott sajtóban is, melyekből itt időrendben bemutatunk néhányat

Szolnok	Solymár	Pécs-Vasas
Szolnoki Nevelő, 1988	Solymári Hírmondó, 1990	Dunántúli Napló, 1990

Veszprém	Pécs
	Dunántúli Napló, 1995

Zalaegerszeg

A nagy számú és folyamatos sajtó megjelenések miatt külön fejezetet érdemel Zalaegerszeg. Az Eötvös József Általános Iskola igazgatója, Braun Anna - együttműködve a Zala Megyei Pedagógiai Intézettel -, olyan sikeresen vezette be iskolájába a programot, hogy az egész megye, sőt számos megyén kívüli iskola felkészítését és mentorálását végezték el.

Az újságok tanúsága szerint diákjaink hazai és nemzetközi rajzpályázatokon nyertek díjakat, ami nem csak az alkotások rajztechnikai kidolgozottságát mutatja, hanem azt a boldog és felhőtlen gyermekkort, amely mindannyiunk vágya. A rajzpályázatok mellett az újságok bemutatják, milyen hazai és nemzetközi sikereket értek az iskolák, a pedagógusok, a diákok. A 2000-es években már egy következő generáció is csatlakozott a program népszerűsítéséhez.