A dokumentumok szerint több száz, túlnyomó részt önkéntes kollégával dolgoztunk együtt az évtizedek során, különböző távolságban és intenzitással.

Hitelességünk, sikerességünk egyszerűen a "józan észen" alapult. A nyolcvanas években szokásos szocialista szakzsargon és 'bikfanyelv' helyett (amely inkább arra volt jó, hogy megakadályozza a szemünk előtt lejátszódó események, folyamatok megértését, mintsem orientációt nyújtson a helyzetek megértéséhez) arról beszéltünk, ami történik az osztályokban: a fekete pedagógiáról. A hagyományos didaktikát és neveléselméletet kevéssé láttuk alkamasnak a pedagógiai folyamatok leírására, és alig adott kapaszkodókat a pedagógusoknak saját munkájuk megértéséhez. Ez munkánk >>gyümölcse és >>kudarca egyszerre. Gyorsan növekvő népszerűségre tett szert a kliensek körében (>>gyermekek, >>szülők, a nyitott >>pedagógusok, >>szakértők egy része) és ezzel együtt féltékenységet, haragot, >>elutasítást azokban, akik >>befolyásukat, >>hatalmukat látták veszélyben egy bizonyítottan hatékony, páratlanul sikeres, demokratikus, kultúraváltást jelentő, önfejlesztő, a legkorszerűbb személyiség és vezetésfejlesztési módszereket és eljárásokat alkalmazó rendszerrel szemben.

Aki tehát valami másra vágyott, azokkal hamar megtaláltuk a közös nyelvet.

A fejlesztésbe egy több lépcsős képzési folyamat során bárki be tudott kapcsolódni, ha végig járta az ismerkedéstől a szakértővé, szaktanácsadóvá válás útját, amit a Továbbképző Központ leírásánál részletesen bemutattunk.     

A program kialakításában elévülhetetlen érdemei vannak Matula Józsefnének, és Kertész Viktornénak, akivel az első két kísérleti osztályt vezettük, bár a későbbi fejlesztő munkában már nem vettek részt. Az OPI-vól való eltávolításom, és az ő élethelyzetük változása később elsodort egymástól, de munkájuk eredménye örökre megmarad.  Közös alkotásaink közül a legfontosabbak: 

Itt - a csatlakozás sorrendjében - szeretnék bemutatni néhány nagyszerű fejlesztő kollégát. Ők vitték sikerre a programot - több száz követővel - az országban.

Hálás vagyok a Jóistennek, a Sorsnak, hogy egymásra találhattunk és sok tízezer gyermek, szülő élvezhette közös munkánk gyümölcseit.

Lényegében nekik köszöhető, hogy a kooperatív tanulás Magyarországon gyökeret eresztett és - ma már mondhatjuk, nem csak egy ága, hanem több ága is kilombosodott. 

dr. Benda József

Bereczki Ilona

Kobolák Judit

Bencze Györgyné

László Béla

Csirmaz Mátyás

Sümegi Mária

Mikóné Kocsis Éva

Rosta Hedvig

Orbán Józsefné

dr. Benda József
bendajoska@gmail.com