Bizalom, együttműködés, teljesítmény
A Harmadik évezred pedagógiájaDisszertációTantervHatásvizsgálatPublikációkEredmények országszerteFelsőooktatásVezetőknekPedagógusoknakFejlesztők
A HKT program röviden
Örömmel tanulni (letöltés)
Vendégkönyv
Előadások, videók
Szakértői vélemények
Szülői vélemények
Gyermek vélemények
A HKT története
Diákok festették
A HKT története
Az 1982-ben kezdődött kutatásokkal és kísérletekkel arra vállalkoztunk, hogy újragondoljuk és átalakítsuk az iskolai osztályok működési folyamatait. Egy olyan értékrendet szerettünk volna érvényesíteni, amelyben a gyerekek között a teljesítmény, az együttműködés, a bizalom, a társas kapcsolatok visszanyerhetik emberformáló szerepüket. Olyan nevelési technológiát kerestünk, amely nem csak szólamok szintjén, hanem a gyakorlatban is biztosítja, hogy a gyerekek ne kerüljenek szembe önmagukkal, társaikkal, környezetükkel, az iskolával, a tanulással.

Az elméleti modell kialakításakor a hazai körülményekre adaptáltuk a reformpedagógia tapasztalatai mellett a szociálpszichológia és a szervezetszociológia legújabb kutatási eredményeit. A legfontosabb források a reformpedagógia szakirodalmából:
- Hans Aebli lélektani didaktikája,
- Roger Cousinet szabadon választott társak nevelési módszere,
- Maria Montessori eszközei és szemlélete,
- Celestine Feinet munkamódszerei,
- Rudolf Steiner Waldorfiskola-modellje.

Magyarországon is sok rokon törekvés honosodott meg a második világháború előtt. Merítettem
- Domonkos Lászlóné,
- Nemesné Müller Márta írásaiból, és a közelmúlt alkotóinak írásaiból:
- Búzás László,
- Fábián Zoltán,
- Gáspár László,
- Mihály Ottó,
- Nagy József és
- Zsolnai József életművéből.

A HKT más forrásai közül kiemelném a humanisztikus pszichológia, szociálpszichológia, szervezetszociológia, családszociológia, tudásszociológia hazai és nemzetközi művelőit. Sokat köszönhetünk
- Moreno munkásságának (az informális szervezet fölhasználása a nevelésben),
- Eliot Aronsonnak (a csoportközi vi-szonyok szabályozásának szociálpszichológiája),
- Erich Frommnak (az emberi alapszükségletek működtetése),
- Carl Rogersnek (a személyközpontú gondolkodásmód hatékonysága),
- Alfréd Schütznek (szerepek és tudástartalmak viszonya),
- Günter L. Hubernek,
- Jürgen Habermasnak is.

A hazai pszichológiai-szocilógiai kutatók közül
- Mérei Ferencet,
- Ranschburg Jenőt,
- Buda Bélát,
- Csepeli Györgyöt,
- Somlai Pétert,
- Sziklai Lászlót,
- Hűvös Évát,
- Porkolábné Balogh Katalint,
- Vekerdy Tamást,
- Lövey Imrét, 
- Járó Katalint
- Klein Sándort említhetem elsősorban.

A másfél évtizedes kutató-fejlesztő munkával kialakított új tanulásirányítási paradigma a személyiség-fejlesztés céljának rendelte alá az iskola egész nevelési rendszerét. Vagyis:
(1) a nevelés elméletét,
(2) az osztály szervezeti felépítését,
(3) a tér, a tanterem beosztását,
(4) az idô tervezését,
(5) a tevékenységet /tanterv és taneszközök, curriculum/,
(6) a folyamat szabályozását,
(7) az értékelés módszereit,
(8) az irányítást,
(9) a továbbképzéseket,
(10) az iskola szervezetét.


 
Budatétény
1984
 
Kutatásaink kezdetén Magyarországon alig volt előzménye a kooperatív tanulásnak. Csak néhány publikáció jelent meg a csoportmunka témakörében, de a gyakorlatban sehol nem találkoztunk ennek művelőivel. A fejlesztési folyamat egy 27 éves kutató korlátozott lehetőségeivel kezdődött. Gyakorlati tapasztalatokat csak úgy szerezhettünk, hogy kísérletezésbe fogtunk. A 20 éves munka nyomán a kooperatív nevelés eszméjének és gyakorlatának térhódítása Magyarországon sokszínű képet mutat. A gyakorló pedagógusok, iskolavezetők, szülők és gyermekek részéről – a kedvező tapasztalatok hatására – évről évre komolyabb érdeklődés és elismerés érkezett. A neveléstudományi szakma és az állami vezetés részéről azonban ellentmondó befolyást tapasztaltunk.
Eleinte nem értették, hogy miről beszélünk, annyira távol állt szóhasználatunk a szokásos szocialista pedagógiai szakzsargontól. Később néhány vezető szakember értékelte, a legbefolyásosabbak pedig akadályozták kibontakozását.

1992-ben lehetőségünk nyílt egy alapítványi iskola indítására Újpesten, amely egy év alatt az ország legnagyobb létszámú alapítványi iskolájává vált. A törvényhozás azonban a normatív támogatás csökkentésével a tandíjak folyamatos emelésére kényszerítette az intézményt, ami az iskola átalakulásához vezetett. Az iskola mai is működik, de már csak speciális nevelési igényű gyermekekkel tud foglalkozni.


Elsősök az Újpesti Humanisztikus iskolában
1994


A forrás és a felsővezetői támogatáshiány mellett a másik nehézséget – furcsa módon – a program rendkívüli sikere okozta.
 
Ahol bevezették, ott a szülők többsége ezt választotta, ami féltékenységet keltett a hagyományos szemlélettel dolgozók körében. Ennek kezelése ma is gondot okoz.  Több városban, iskolai, önkormányzati szintű konfliktusokathozott magával, hiszen kezelni kellett a csökkenő népszerűségű iskolák és osztályok okozta problémákat. Ezért már csak komplex szervezetfejlesztési projekt keretében vállakozunk az iskolák megújítására. Magyarország egyes városaiban és megyéiben olyan népszerű a módszer, hogy a demográfiai mélypont ellenére is folyamatosan növekszik ezen iskolák tanulói létszáma.
 
 
 

 
 
 
A HKT®  program korábbi elnevezései

1982 – Szimpátia csoport
1983 – Öntevékeny diákcsoportok tanulásának irányítása
1984 – Kiscsoportos tanulásszervezés
1985 – Kiscsoportos tanulásszervezési modellkísérlet
1986 – Egy új tanulásszervezési modell
1989 – Humanisztikus Kooperatív Tanulás, HKT
 


A rendszerváltozás – egy ideig – azzal bátorított, hogy a nagy érdeklődésnek köszönhetően a magánszférában megoldhatóak a finanszírozás gondjai. Ekkor már sok száz állami iskolai osztályban és egy önálló alapítványi iskolában működött a program. Az oktatáspolitika azonban az első évek után az alapítványi iskolák működését külön forrásmegvonással sújtotta, így ez az út járhatatlanná vált, az állami rendszerbe való beépülést pedig a vezetők megakadályozták. 1996-tól - a lekűzdhetetlennek tűnő nehézségek hatására -  személyesen kivonultam a fejlesztésből.
 

A program és a továbbképzési rendszer azonban hihetetlenül sikeresnek mutatkozik. Munkatársaim, tanítványaim és követőim jelentős része töretlenül tovább folyatta a munkát, és magam is rácsodálkozom a terjedés erejére. Zalaegerszegi, keszthelyi, pécsi, jászfényszarui, solymári, kartali, szigetvári stb. kollégáim jóvoltából több megyében sok-sok iskola eredményesen használja a programot.


 
  • 1995-96-ban a HKT országos méretű szervezettségűvé válik, műhelyek jönnek létre, amelyek rendszeres továbbképzéseket, konzultációkat, bemutatókat szerveznek.
  • 1996-97-ben az Országos Közoktatási Intézet megbízásából elkészül a Humanisztikus Kooperatív Tanulás  tanterve, amely lehetővé teszi, hogy a HKT módszerből átfogó programmá fejlődjön.
  • 1997-2000-ben a munkaterv 1-3. évfolyamára épülő intenzív taneszközfejlesztés folyik.
  • 2000-ben a Továbbképző Központ munkájának folytatásaként Csirmaz Mátyás vezetésével létrejön a HKT - 2000 Fejlesztési Központ.
 
Keszthely, Egry J. Iskola, 
2014.

Ma már a főiskolák és egyetemek pedagógiai kurzusain tanítják, a szakirodalomban rendszeresen hivatkoznak rá. Tudományos minősítő fórumon 2001-ben védhettem meg a témában diszszertációmat. Ekkor jelent meg – Czike Bernadett gondozásában – S. Kagan: Kooperatív tanulás c. nagyszerű könyve Magyarországon. Kagan pragmatikusan
és áttekinthetően, hihetelenül széles elméleti és tapasztalati bázison keresztül mutatja be az eljárás lényegét, miközben példák és esetleírások tucatjaival segíti a gyakorló pedagógusok munkáját. Az elmúlt években műve hatalmas sikert aratott országszerte, és ezáltal megindult egy kedvező folyamat a kooperatív eszméken alapuló pedagógia elfogadtatása
felé.

A sors érdekes adaléka, hogy Spencer Kagannal szinte egyidőben kezdtünk el a kooperatív tanulás technológiájával foglalkozni. S míg neki 10 év elég volt az USA-ban a program elterjesztésére, nekem Magyarországon 16 év után fel kellett adnom annak folytatását.
  
Módszertanában, technikai megvalósításában a HKT sok tekintetben hasonló az amerikai programmal. A leglényegesebb különbség az, hogy a HKT egy teljes, koherens, folyamatelvű rendszer, sok száz osztálynyi, három évtizedes tapasztalattal a háttérben, amely szélesebb távlatba és egy fejlődési folyamatba helyezi a kooperatív eszköztárat, új lehetőségeket és eredményeket és egy új nevelésfilozófiai rendszert mutatva fel.

A HKT® program itt rövid formában olvasható. Az érdeklődők feliratkozás után bővebben is hozzáférnek a szakirodalomhoz.

 




A Harmadik évezred pedagógiájaDisszertációTantervHatásvizsgálatPublikációkEredmények országszerteFelsőooktatásVezetőknekPedagógusoknakFejlesztők