|
 | A Harmadik évezred pedagógiája | | Felsőooktatás | | Vezetők | | Szülők | | Pedagógusok | | Szolgáltatások | | Fejlesztők | | Területek |
 | Adó 1% |
| A HKT program röviden |
| A HKT története |
| Eredmény vizsgálatok |
| Szakértői vélemények |
| Szülői vélemények |
| Gyermek vélemények |
| Díjazott képek |
| A Harmadik évezred pedagógiája |  |
A „harmadik évezred” messzire mutató időtáv. Alig kezdődött el, és nagy történelmi korszakokat fog át. Vakmerőségnek tűnik hát egy ilyen megállapítás. Mégis, mindig elejtettem egy ’szerényebb’ címadás lehetőségét, és visszatértem ehhez a változathoz. Miért hiszek ebben? Honnan táplálkozik a hitem abban, hogy – Magyarországon, ahol szinte évente kormányozzák másfelé az ország szekerét – ennyire biztosan lehet valamit állítani? Erre több okom van. · Pedagógiák, iskolák – mutatis mutandis – több ezer éve működnek. Azonban a kiemelkedő, megjegyzésre érdemes pedagógiák és iskolák működésének titka és alapja minden esetben a tanár-diák közötti szeretetkapcsolat volt. Erre épült föl a magas szintű tudásátadás. Nincs alternatíva.
A tömegoktatás kialakulása, az iparosodás kezdetén, alapvetően a gyermek megőrzés és nem a nevelési-képzési céllal jött létre. A jól bevált alapelvet az 'idomításra' cserélte fel. Nem a szeretetkapcsolat, hanem a beillesztés, majd az elszemélyetelenedett oktatás került a középpontba. Ennek világszerte két és fél évszázados kudarc az ára. Többek szerint ez az iskolarendszer felelős a két világháborúért. Azért, mert létrehozta azt az embertömeget, amely tömeges vezénylésre alkalmas. Ma Magyarországon is sokan tapasztaljuk, hogy minden tanterv és jelszó, célkitűzés és törvény ellenére, hol a szeretetkapcsolatokra épülő nevelés, hol a tudásátadás, hol mindkettő hiányzik az iskolákból. Az „iskolagyárakban”, a bürokratikus-hatalmi szervezetek darálójában eltűnik a szeretetkapcsolatokban formálható személyiség.
Többször találkozunk frusztrált áldozatokkal, mint személyiségekkel. Szenvednek tőle pedagógusok, vezetők, gyermekek, szülők egyaránt. Végső következményeivel pedig kénytelen-kelletlen szembesülünk mindannyian a körülöttünk tapasztalt társadalmi devianciák sokaságában (öngyilkosság, alkoholizmus, rövidülő élettartam, kirekesztés, agresszió, gazdasági, politikai, erkölcsi válságtömeg stb.) Ez az út tehát járhatatlan.
A reformpedagógia számtalan építőelemét kidolgozta az új nevelési rendszernek (célok, gyermekközpontúság, aktivitás, eszközhasználat, az intellektualizmus meghaladása, az életkori sajátosságok figyelembe vétele stb.) Ehhez a XX. század végén a fejlődéslélektan, a szociálpszichológia, a tudás-, és a szervezetszociológia hozzátette a csoportokban és szervezetekben való viselkedés megváltoztatásának szaktudományát.
Meggyőződésem, hogy a harmadik évezred iskoláiban, a formálódó tudástársadalom legfontosabb műhelyeiben sem tűzhetünk ki más célokat, mint a szeretetkapcsolatokat felépítő, eredményorientált team-munkát. Csak pontosan és körültekintően kell megvalósítani a célokat.
A Humanisztikus Kooperatív Tanulás® 1982-ben elindított innováció erre vállalkozott. Ötvözi a ma is legkorszerűbbnek tekintett szociológiai-szociálpszichológiai, fejlődés és csoportlélektani, reformpedagógiai stb. elméleteket. Olyan iskola- (és közösség)szervezési paradigma, amely a hitelesen sok száz osztályban képes ma is megvalósítani a szeretetkapcsolatokra épülő nevelés eszményét. Ezáltal egyszerre képes a nevelés és a hatékony tanulás megvalósítására.
Az eredmények alapján - sok ezer szülő, gyermek, pedagógus, kutató véleménye, és tudományos vizsgálatok - huszonhét év távlatából egyre inkább igazolják a program sikereit.
 Egy szülő így ír: „Egy nagyon fontos, ősi felfedezés van ebben a módszerben: a szeretet és a megértés, amelynek megzabolázó ereje van: javít, korrigál, szeretetre méltóvá tesz. A már-már elveszettnek tűnt egyéneket, az elvadult problémás jellemeket is átalakítja, helyre billenti. Van ebben a módszerben – úgy gondolom – egy megkérdőjelezhetetlen, erős hit, amely szeretettel párosulva, hihetetlenül nagy dolgokra képes.” Ajánlom a honlapot – Azoknak a pedagógusoknak, akik számára az alkotó munka és az örömszerzés fontos érték. – Azoknak a szülőknek és nagyszülőknek, akik gyermekeiket szeretnék egyszerre sikeresnek és bol-dognak látni. – Azoknak a vezetőknek és törvényhozóknak, akik virágzó, alkotó közösségekre, gondolkodó, tanuló szervezetekre vágynak, és a szokásosnál többet és jobbat szeretnének kihozni önmagukból, iskoláikból, intézményeikből. Fogadja Ön is szeretettel! dr. Benda József  | ||||||||
| A Harmadik évezred pedagógiája |  | Felsőooktatás | | Vezetők | | Szülők | | Pedagógusok | | Szolgáltatások | | Fejlesztők | | Területek |